udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
83
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83
Névmutató:
Pop, Liviu
1995. április 29.
Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./1997. március 15.
A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1997. április 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Liviu Pop ellenzi magyar tagozat létesítését a Jogon. A dékán szerint nem indokolt külön kar létrehozása 14 magyar hallgató számára. /Ellenzik a magyar jogi tagozatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. május 2.
Caius Chiorean úgy véli, hogy a tanügyminiszter által kiadott rendelet, mely értelmében a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásán 30 helyet magyar diákoknak tartanak fenn, lehetővé teszi egy magyar tagozat létesítését a fakultáson. Idézi a fakultás dékánjának, Liviu Popnak a kijelentését, miszerint ez az intézkedés diszkriminatív. /Adevarul de Cluj (Kolozsvár), máj. 2./1997. május 5.
A Cronica Romana tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az 1997-1998-as tanévben a 3698 felvételi vizsgára bocsátott hely közül 413-at magyar, 75-öt német és 15-öt roma diákok számára tartanak fenn. A lap ismerteti a Jogi Fakultás dékánjának kijelentését, miszerint az illető szakon a magyar diákok számára fenntartott 30 hely nem egy magyar nyelvű jogi tagozat alapja. Liviu Pop szerint a fakultás vezetősége ellenezni fogja a magyar tagozat létesítését, mivel nem indokolt a románon kívül más nyelven való képzés. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./1998. július 30.
Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2006. június 26.
Június 26-án hallgatja meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három legaktívabb vezetőségi tagját, Bodó Barnát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Nicolae Bocsan rektor az etikai bizottság elnökéhez, Liviu Pophoz intézett levelében kifejtette, hogy a három oktató rosszhiszeműen hamis adatokat terjesztett a BBTE-ről, ami súlyosan károsítja az intézmény hazai és nemzetközi megítélését. Az egyetem rektora ezek közé sorolta a BKB-sok azon állítását, miszerint az egyetem vezetősége levonta a fizetésüket, megakadályozta őket a doktori cím megszerzésében, a BBTE nem teszi lehetővé számukra a szakmai előrelépést. Az önálló magyar egyetem létrehozását célzó tevékenységük számos külföldi utazást feltételezett, a BKB-sok pedig soha nem rendelkeztek engedéllyel a rektor részéről, így ezek mind igazolatlan hiányzásnak számítanak, fejtette ki a rektor. A BBTE azt követően dolgozta ki a szigorúbb etikai szabályzatát, hogy a BKB-sok tavaly novemberben Erdély több városában tüntetést szerveztek az önálló erdélyi magyar egyetem újraalapításáért. /B. T.: A BBTE etikai bizottsága előtt a BKB-sok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2006. június 27.
Július 5-re halasztotta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három vezetőjének meghallgatását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. A BKB-sok formai hibára hivatkoztak, és az ülés nyilvánosságát kérték. Ezt a kérésüket a bizottság megtagadta. – A közintézmények átláthatósága nagyon fontos az olyan társadalmakban, amelyek demokratikusabb működésért küzdenek – jelentette ki Bodó Barna, a BKB elnöke a mintegy negyedórás ülés végén. A BKB-sok azt kifogásolták, hogy a bizottság ülésén nem vehetett részt a sajtó. Ezt az egyetem belső szabályzata tiltja, de a BKB-sok az 571-es, a közintézmények alkalmazottainak védelmére vonatkozó törvényre hivatkoztak, amely szerintük ezt megengedné. Bodó Barna úgy vélte, mivel a BBTE is közintézménynek számít, etikai kódexének az ülések zárt jellegére vonatkozó előírása nem biztosít megfelelő átláthatóságot a döntéshozatalban. A BKB-sok ezért írásban is benyújtották az etikai bizottsághoz a meghallgatás nyilvánosságára vonatkozó kérelmüket. Kérésüket elutasították. Liviu Pop, az etikai bizottság elnöke elmondta: az elvi döntést a kérelem elutasításáról már meghozták, a határozatukat július 5-én pedig írásban is megindokolják. Pop szerint a BKB-sok által említett törvény csak a korrupciós ügyekre és nem fegyelmi kihágásokra vonatkozik. Hantz Péter elmondta: az etikai bizottság június 26-án ülésén nem vettek részt a BBTE magyar és német tagozatát képviselő oktatók. /B. T.: Elhalasztották a BKB-sok meghallgatását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2006. július 20.
Bodó Barna írásbeli figyelmeztetését, Hantz Péter megrovását, illetve Kovács Lehel ellen az eljárás megszüntetését javasolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. Az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását szorgalmazó három magyar oktatót félretájékoztatással és a BBTE hírnevének rontása miatt vonták kérdőre. „Egyértelmű, hogy ki akartak rúgni bennünket állásunkból. Dacára annak, hogy csak aránylag enyhe büntetést róttak ki ránk, fellebbezni fogunk” -reagált Hantz Péter egyetemi lektor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság keretében kifejtett munkájukat pedig folytatják. Az etikai bizottság elnöke, Liviu Pop jogi egyetemi tanár a Ziua című napilap szerint azt mondta, hogy a javaslat csak akkor emelkedik jogerőre, ha azt az egyetem szenátusa is elfogadja. Bodó Barna viszont jelezte: már kézhez kapták a BBTE rektora, Nicolae Bocsan által aláírt rendelkezést az ellenük hozott adminisztratív intézkedésekről. A rektor szerint a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását követelő három magyar oktató félretájékoztatta a közvéleményt, ugyanakkor rontotta a BBTE hitelét. A rektora felrótta a három magyar oktatónak, hogy akadályozták a felsőfokú oktatási intézmény működését azzal, hogy az egyetem szenátusának magyar tagjait a testületből való kilépésre szólították fel. A rektor szerint a három magyar oktató igazolatlanul hiányzott, amikor külföldre utazott, Hantz pedig valótlanságot állít, amikor arról beszél, hogy a BBTE jogi karán egyetlen magyar oktató van állásban. A BBTE etikai bizottsága magyar tagjainak a távollétében július 4-én hallgatta meg a BKB három vezetőségi tagját. A magyar oktatók cáfolták azt az állítást, miszerint azt hirdették: a BKB-ben kifejtett munkájuk miatt nem haladhatnak előre az oktatói ranglétrán. Azt is tisztázták, hogy külföldi útjaikra minden esetben szabadidejükben utaztak. Hantz Péter az egyetem egyik kiadványával bizonyította, hogy a jogi karon valóban csak egy magyar oktató van. – Ez az egész arra irányult, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításáért folytatott munkánkban az óvakodva ugyan, de mellettünk álló kollégákat megfélemlítsék. Nem adjuk fel – szögezte le Hantz Péter. Bodó Barna szerint a BBTE etikai bizottsága úgy járt el, mint a kommunizmus idején a koncepciós pereket tárgyaló bíróság: a meghallgatáson általa elmondottakból ugyanis kiragadtak részeket, és így az eredetitől egészen eltérő értelmet adtak az elmondottaknak. /A BKB vezetői nem hátrálnak meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2006. szeptember 6.
Liviu Popa, Bihar megye rendőrfőkapitánya azt állította, hogy a magyarverők maguk is magyarok voltak. Érmihályfalva közelében két debreceni kerékpározót bántalmaztak helyi lakosok. /Both Abigél: Magyarok voltak a magyarverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./2006. szeptember 7.
Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester elmondta, hogy a magyarországi kerékpározókra támadó három fiatal közül egyikük magyar. A két román támadó közül az egyik ortodox teológiára jár. Liviu Popa Bihar Bihar megyei rendőrfőkapitány ugyanakkor korábban azt állította, az ügynek már csak azért sem lehet etnikai színezetet tulajdonítani, mert mindhárom elkövető magyar nemzetiségű. Liviu Popa Bihar közölte, egyszerű közúti incidensnek tekintették az ügyet, csupán a fokozott médiaérdeklődés miatt fordultak a nyilvánossághoz. A tettesek ellen egyelőre rongálás miatt indult eljárás. /Balogh Levente: Érsemlyéni verekedés: etnikai incidens vagy garázdaság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./2006. szeptember 8.
Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője szerint az érsemlyéni verekedés történetéről, egy „országúti kakaskodásból vált fontos politikai témává, kisebbfajta román-magyar Tiszaeszlárrá. Nem kellett hozzá egyéb, mint kedvező széljárás – a szennyezetté vált szlovák politikai környezet -, valamint a témát kereső kárpát-medencei magyar közvélemény, forgatókönyvírói fantáziával fűszerezve.” A cikkíró szerint pozitív szereplője a sztorinak talán csak egy van, és ez a Bihar megyei rendőrparancsnok, aki elárulta a gyanúsítottak nemzetiségét. /Salamon Márton László: Magyar krimi. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Emlékeztető: Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány azt állította, hogy mindhárom elkövető magyar. Valójában csak egyikük magyar.2007. február 14.
Az egyik nagyváradi kórház igazgatójának felesége ütötte el autójával a jelenleg súlyos állapotban lévő Zudor János Sziveri-díjas költőt. A nő ellen már bűnvádi eljárás is indult – erősítette meg Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány. A január 25-i balesetről mindeddig vélhetően azért hallgatott eddig a rendőrség, mert „valamelyik helyi nagykutya felesége ütötte el” Zudort. Zudor Jánost még január 25-én érte baleset Nagyváradon, de a család csak a napokban szerzett tudomást az ügyről. A költő jelenleg túl van egy agyműtéten, és állapota válságos. A rohammentő akkor készített jegyzőkönyve szerint elláttak és kórházba vittek egy 52 éves férfi sérültet, aki közlekedési baleset áldozata lett. A kórlapon feltűntették, hogy „elütötte egy autó”, de a kórházi kórlapon már „esés” szerepelt. /Both Abigél: ‘Nagykutya-feleség’ ütötte el Zudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2009. május 7.
Liviu Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára kijelentette: a pedagógusok munkakonfliktusa befejeződött, a hetedikes és a nyolcadikos diákok ma megírják az egységes félévi dolgozatot román nyelv és irodalomból. /Felfüggesztették a tanárok a sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2010. március 24.
Folytatódik a tanügyi elégedetlenség
Miközben a szenátuson a szükséges minősített többség hiányában ment át a 15 ezer tanügyi alkalmazott elbocsátását célzó sürgősségi kormányrendelet, az oktatási tárca, illetve a szakszervezetek képviselői bejelentették, már legalább 45 ezer pedagógus beperelte az oktatási minisztériumot az elmaradt pótlékokért.
A szenátoroknak nem sikerült sem megszavazniuk, sem elutasítaniuk tegnap a 15 ezer tanügyi alkalmazott elbocsátását célzó, illetve a közalkalmazottak étkezési utalványait megvonó 2009/114-es sürgősségi kormányrendeletet, sarkalatos törvény lévén ugyanis legalább 69 pró vagy kontra voksra lett volna szükség.
A vita során 51-en szavazták meg azt a módosító indítványt, amely törölte volna a rendeletből a 15 ezer tanügyi állás felszámolását előíró cikkelyt, s 49-en szavaztak ellene, azonban ez az arány nem volt elég a módosítás kivitelezé-séhez. A házszabály szerint amennyiben egy kormányrendelet esetében nem jön össze a sarkalatos törvény elfogadásához szükséges voksarány, akkor a szenátoroknak a javaslat elutasításáról is kell szavazniuk.
Ezen a voksoláson is mindössze 49 pró, 53 kontra szavazat volt és egy honatya tartózkodott, így a döntés a képviselőházra hárul, az alsóház elé pedig mindenféle módosítás nélkül, a kormány által elfogadott formában kerül a törvénytervezet. Ez a rendelet tartalmazza a tömeges tanügyi elbocsátás mellett azokat a megszorító intézkedéseket is, miszerint idén a nyugdíjasok nem részesülnének utazási kedvezményekben, a közalkalmazottak pedig nem kapnának sem étkezési utalványt, sem üdülési csekkeket. A rendelet módosítaná az egészségügyi reformot, bevezetné a nyugdíjak megadóztatását a minimális szintű nyugdíjak esetében is, amelyek után a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kell semmiféle adót fizetni.
Tárcaközi bizottság alakul az egyházi oktatással kapcsolatban
Az új oktatási törvénytervezet előrelépést jelent az anyanyelvű oktatás tekintetében, de tagadhatatlanul számos pozitívumot tartalmaz a decentralizáció terén is – jelentette ki tegnap Kolozsváron Markó Béla a történelmi magyar egyházak vezetői és oktatási tanácsosai, valamint a szövetség oktatási szakemberei közötti találkozón. Az RMDSZ elnöke bejelentette, kormányhatározattal létrejön egy olyan tárcaközi bizottság, amelynek az egyházakkal kapcsolatos elemzéseket kell elvégeznie, döntéseket kell meghoznia.
Ennek vezetője miniszterelnök-helyettesként ő maga lesz, így bízik abban, hogy kedvező döntéseket lehet majd hozni a magyar egyházakat érintő kérdésekben. Az új oktatási törvény kapcsán az RMDSZ elnöke elsősorban azokat az intézkedéseket vázolta, amelyek az oktatás decentralizációját segítik elő. „Bevittünk az új tervezetbe egy nyelvi pótlékot, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi iskolák eleve nagyobb szorzóval működnek, azaz több fejpénzt kapnak.
Ez sem oldja meg a problémánkat, így beiktattunk egy másik szempontot is, az úgynevezett diszperziós, szétszórtsági pótlékot: olyan közösség esetében, ahol gyerekek, családok szétszórtan élnek, megint jelentős emelés jár a gyerek után. A pozitív diszkrimináció ebben az esetben azt kellene hogy jelentse, hogy dupla fejpénzt adnak egy magyar vagy német gyerek után, ellenkező esetben sok helyen nagyon nehéz helyzetbe kerülünk” – mutatott rá Markó.
A felekezeti oktatás kapcsán a szövetség elnöke kiemelte, az elkövetkező időszakban e kérdésben is számos rendelkezést kell gyakorlatba ültetni. Mint mondta, el kell érni, hogy a felekezeti iskolák, az állami iskoláktól eltérően, ne csak a kötelező oktatás végét jelentő kilencedik osztályig, hanem tizenkettedikig részesüljenek fejpénzben.
Az egyházak vezetői, oktatási tanácsosai azt kérték: a törvényben tegyenek elvi különbséget a felekezeti és a magánoktatás között, az biztosítsa a jelenlegi felekezeti iskolák megmaradását, ugyanakkor tegye lehetővé, hogy ezek a tanintézmények minden szinten és változatos profillal működhessenek.
Az egyházak számára fontos, hogy a felekezeti oktatási intézmények részesüljenek minél szélesebb állami finanszírozásban, a működő iskolák maradjanak az állam hatáskörében, de az egyházaknak legyen beleszólási joguk az iskola működésébe, vehessenek részt az iskolával kapcsolatos döntésekben.
Javaslatként hangzott el az is, hogy azokban az esetekben, amikor egy iskolában nincs lehetőség arra, hogy minden diák a saját felekezetének megfelelő vallásórán vegyen részt, a saját felekezetéhez járhasson vallásórára, ezt pedig egyháza hivatalos dokumentummal igazolhassa.
Sokan nyertek pert
Időközben azonban sorra nyerik a pereket azok a tanügyi alkalmazottak, akik törvényszéki úton próbálják megszerezni a 2008/221-es törvény által előírt, azonban azóta sem alkalmazott 50 százalékos béremelést. Az országban tanító 90 ezer pedagógus fele perelte be a kormányt, közülük pedig már mintegy 20 ezren győztesként kerültek ki.
Az oktatási tárcát pedig a törvényszéki ítélet arra kényszeríti, hogy kifizesse az elmaradt pénzösszegeket. Cătălin Baba oktatási államtitkár tegnap úgy nyilatkozott, törlesztik „adósságaikat”, azonban három évre leosztva (34–33–33 százalék) tudják csak kifizetni a pedagógusokat. Így a tanárok 2011–2013 között kapják meg a peres úton megszerzett jussukat, mindazok pedig, akik még 2009. december 31. előtt nyertek pert, azok 2010 és 2012 között kapják meg a pénzösszegeket. A hivatalos indoklás szerint azért nem tudják egy öszszegben folyósítani a pénzeket, mivel a szaktárca költségvetése nem teszi ezt lehetővé, ráadásul veszélybe kerülne a költségvetési hiánycél is.
Cătălin Baba ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezek a kifizetések nem jelentenek végérvényes béremelést, a pedagógusok megkapják ugyan a peres úton megszerzett összegeket, de ezek nem kerülnek be alapfizetésükbe.
Ugyan még március 10-én Constantin Ciosu, az Országos Tanügyi Szakszervezeti Tömb (FEN) főtitkára azt kérte a kormánytól, hogy az elmaradt béremelést ne csak azok kapják meg, akik beperelték az oktatási minisztériumot, hanem valamennyi pedagógust illesse meg az összeg, ebben az ügyben hivatalos állásfoglalás még nem történt.
Folytatódó tiltakozások
Folytatódott eközben a tanügyi alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek hétfőtől zajló tiltakozási akciója. Míg egyesek az oktatási minisztérium székháza, mások a különböző megyék prefektúrái előtt tüntettek, mások kétórás, munkabeszüntetéssel járó figyelmeztető sztrájkot tartottak, s olyanok is akadtak, akik ugyan megtartották óráikat, számon is kérték a diákok tudását, csak nem írtak be sem jegyet, sem minősítést a naplóba.
Liviu Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) főtitkára a tegnapi bukaresti tiltakozó megmozduláson ismételten hangsúlyozta, hogy szükség van művészeti, illetve a sportszakoktatásra szánt pénzalapok megemelésére, hiszen miközben egy diákra évi 3600 lej jut, addig legalább 6 ezer lejre lenne szükség. Szerinte éppen emiatt fennáll a veszély, hogy augusztusra már elfogyjanak a rendelkezésre álló összegek.
A Temes és Arad megyei oktatók eközben 8 és 10 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak, bementek ugyan órákra, azonban nem adták le a tananyagot. Radu Bivolaru, a Temes megyei P.P. Neveanu szakszervezet elnöke tegnap emlékeztetett, a tanárok a tervezett elbocsátások miatt elégedetlenek, illetve nem hajlandók belenyugodni abba, hogy a közalkalmazottak egységes bérezést célzó törvény alkalmazása óta csökkentek fizetéseik.A Buzău megyei tanfelügyelőség épülete előtt a reggeli órákban összegyűlt 700 oktató közül néhány tucat pedagógus erőszakkal próbált meg behatolni az épületbe, tettük megakadályozásához csendőri beavatkozásra volt szükség.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek a múlt héten ismertették sztrájkmenetrendjüket. Ennek értelmében március 22-étől, hétfőtől az oktatók nem írják be diákjaik jegyeit, minősítéseit a naplóba, március 25-én egyetlen iskolában sem tartanak órákat, a pedagógusok ugyanis ezen a napon vagy az új, Funeriu-féle oktatási reform vitáján vesznek részt, vagy a Bukarestben tervezett felvonuláson, amelynek végén az oktatási és munkaügyi minisztérium székháza előtt szerveznek tüntetést.
A szakszervezeti tömbök várhatóan április 14-én veszik számba a reform kapcsán öszszegyűlt következtetéseket, s módosítój avaslataikból összeállítanak egy részletes dokumentumot, amelyet eljuttatnak a parlament két házához. A szakszervezetek ugyanakkor április 22-ére tűzték az országos általános sztrájknapot. Mint hangsúlyozták, amennyiben ezt követően sem teljesülnek követeléseik, s nem sikerül a kormánnyal egy kompromisszumos megoldást sem kidolgozniuk, akkor készek a tanév bojkottjára is, aminek keretében nem véglegesítik a félévi eredményeket, illetve nem szervezik meg sem az egységes félévi dolgozatírást, sem pedig az érettségit.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. április 21.
Tanszünet az iskolákban
Miután tegnap sem sikerült megállapodásra jutniuk Daniel Funeriu oktatási miniszterrel, mindenképp megtartják holnap a korábban meghirdetett általános sztrájkjukat az oktatási szakszervezetek. Van, aki nem csatlakozik.
Eredménytelen tárgyalás. Biztosnak látszik immár a csütörtöki általános oktatási sztrájk
Tanítási szünet lesz holnap várhatóan az ország szinte valamennyi oktatási intézményében, miután a tanügyi szakszervezeteknek tegnapi egyeztetésükön sem sikerült megállapodásra jutniuk Daniel Funeriu oktatási miniszterrel.
A három nagy tanügyi szakszervezet, a FSLI, a Spiru Haret, valamint a FEN vezetői a tárgyalásokat követően leszögezték, holnap mindenképp megtartják a korábban meghirdetett általános sztrájkjukat, ugyanakkor abbéli elégedetlenségüknek is hangot adtak, hogy a szaktárca vezetője nem is hozta szóba a tiltakozó akciót.
Az egyeztetésen főként a készülő oktatási törvényről, illetve a tanügyben felmerülő különböző gondokról tárgyaltak. Liviu Pop, a FSLI főtitkára elmondta, a 114-es sürgősségi kormányrendeletről, a különböző juttatásokról is szó esett, azonban a tárgyaló partnereknek egyetlen témában sem sikerült közös álláspontra helyezkedniük.
A miniszter eközben felszólította a szakszervezetieket, hogy kezdjék el ismét bevezetni a jegyeket, minősítéseket a naplóba, illetve vegyenek részt az érettségin, s szervezzék meg az egységes félévi dolgozatírásokat, szerinte ugyanis mindezek megtagadása törvényellenes cselekedetnek minősül.
Sztrájk a Nagyváradi Egyetemen
Sztrájkot hirdetett a Nagyváradi Egyetem diákszervezete. Az Adrian Dumitru Dume, az egyetem szenátusában részt vevő hallgatók elnöke által aláírt közleményben az áll, hogy az oktatókkal együtt békésen kívánnak tiltakozni a hamarosan a parlament elé kerülő tanügyi törvénytervezet ellen.
„Ezúton arra biztatom az egyetem összes hallgatóját, hogy csatlakozzanak az országos kezdeményezéshez, és ne jelenjenek meg az órákon, mert ha a törvényt jelenlegi formájában fogadja el Románia parlamentje, a fiatal generáció akadémiai előmenetele kerül veszélybe” – fogalmaz a levélben az elnök. Dume úgy véli, hogy a tervezett egyetem-összevonások miatt számos hallgató a tanulmányi eredményeitől függetlenül elveszítheti költségtérítéses helyét, és ha a tanügyi törvényt mostani formájában ültetik gyakorlatba, a diákoknak semmilyen beleszólásuk nem lesz az intézmény működésébe, ráadásul nem is lesz, aki megvédje őket „az egyetemen kívülről származó vezetőség visszaéléseitől”, amely vezetőség szerintük csak a saját anyagi jólétét és nem a felsőoktatási intézmény sorsát tartja szem előtt.
A szabályozás a közlemény szerint a legkárosabb, amely valaha a romániai oktatási rendszert sújtotta. A tanügyi törvényt elsietettnek és következetlennek nevezi Dume, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy európai uniós tagállamban olyan szabályt is megfogalmazhattak, mely szerint az egyetemisták saját lakásai egyetemi területnek számítanak.
Nagy Orsolya
„Elmagyaráztuk a szaktárcavezetőnek, hogy ezek közül a cselekedetek közül egyik sem illegális. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy részt vegyünk ezeken a megmérettetéseken, ha azért minket nem fizetnek ki. S arra sem kényszeríthet senki, hogy beírjuk a jegyeket, minősítéseket a naplóba” – részletezte Liviu Pop.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy ha a felmerülő gondokat az illetékes hatóságok nem orvosolják belátható időn belül, akkor a problémák súlyosbodni fognak. Hiszen – tette hozzá – május végén, július elején folytatódik az érettségi, azonban az oktatók készek arra, hogy ebben az időszakban meghatározatlan ideig felfüggesszék a tanítást.
Tudor Spiridon, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés vezetője ismételten hangsúlyozta, hogy a megyei tanfelügyelőségek, illetve az oktatási intézmények igazgatói folyamatosan zsarolják azokat a pedagógusokat, akik részt vesznek a vizsgáztató bizottságokban.
A szakszervezeti vezetők egyébként úgy ítélik meg, a tegnapi tárgyalás egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy sikerült megállapodniuk, pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az érdekvédelmiek és az oktatási minisztérium képviselői, hogy a pluszjuttatásokról egyeztessenek.
„Amikor a juttatásokról esik szó, az oktatási tárcavezető vagy nem akarja megoldani a problémát, vagy csak kitérő válaszokat ad” – ecsetelte Spiridon.
A szakszervezeti vezetők ugyanakkor arról is tájékoztattak, hogy több megye tanárai nem csatlakoznak a tiltakozó akcióhoz, példaként Buzău és Brassó megyét említették meg.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2012. június 8.
Nem bántják a magyarokat
A megyei tanfelügyelőségeken vezető tisztségben lévő magyar nemzetiségű pedagógusokat nem fenyegeti a leváltás veszélye – nyilatkozta tegnap lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkárt a megyei tanfelügyelőségeken elindított tisztogatási hullám kapcsán kerestük meg. Liviu Pop ügyvivő miniszter ugyanis a héten bejelentette, hogy 30 intézményvezetőtől készülnek megválni. Eddig 24 főtanfelügyelővel bontottak szerződést – 13 beadta lemondását, 11 személynek lejárt a mandátuma –, ám magyar nincs közöttük. Az összesen 21 leváltott főtanfelügyelő-helyettes között sincs magyar pedagógus.
Jelenleg Kovászna és Hargita megyében van magyar főtanfelügyelő, Hargita és Fehér megyében a Pedagógusok Háza élén áll magyar pedagógus, illetve kilenc másik megyében a tanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltik be magyarok. Valamennyi vezető tisztségre pályázó pedagógusnak azonban versenyvizsgáznia kell a funkció betöltéséért. Király András tájékoztatása szerint a tanfelügyelők számára augusztus 22-től hirdettek versenyvizsgát, az iskolaigazgatók pedig novemberben kerülnek sorra. A jelentkezések első szakasza már le is zárult. Az államtitkár elmondta: a diákokat nem érintik a tanügyi rendszerben történt változások, az újonnan kinevezett személyek azonban akadályozhatják a már folyamatban lévő programok kivitelezését. „Ha valaki nem volt része az érettségi előkészítésének, legfeljebb annyit tehet, hogy hallgat azokra a kollégákra, akik segítettek a rendszer kidolgozásában” – fogalmazott Király. Kiemelte: utolsó fázisban vannak az érettségi előkészületek, már nem ajánlatos módosításokat hozni.
Megbundázzák a versenyvizsgákat
Ferenc Salamon Alpár, Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: nem ismeri a tanügyminisztérium „feketelistáját”. Szerinte akár az is elképzelhető, hogy a főtanfelügyelők menesztéséről szóló nyilatkozat, csak célirányos hangulatkeltés volt, aminek már van hatása: több megyében is önként mondtak fel az intézményvezetők. „Valószínűleg a választásokig egyetlen főtanfelügyelő pozíciója sincs veszélyben” – fogalmazott a főtanfelügyelő. A versenyvizsgának viszont nem látja értelmét, ugyanis a korábbi években az nyert, akit akartak, hogy nyerjen. A főtanfelügyelő ugyanakkor elismerte, hogy őt is politikai alapon nevezték ki funkciójára. „Ha valaki úgy látja, hogy szakmaiatlanul végeztem a munkámat, akkor lecserélhetnek, de a beosztásba egy technokratát nevezzenek ki” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztélyt már próbálták leváltani
Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére elmondta: semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség éléről bárkit is leváltottak volna. Úgy tudja, a leváltási hullám egyelőre nem érintette a Kovászna megyei tanfelügyelőséget, de számít arra, hogy a jövőben bármi megtörténhet. Keresztély Irma az ország legrégebben tisztségben lévő főtanfelügyelője, mintegy 15 éve látja el ezt a tisztséget, annak ellenére, hogy a román pártok több ízben is megpróbálták leváltani.
Halász Ferenc: politikai tisztogatás
Halász Ferenc Temes megyei tanfelügyelő-helyettes sem tud arról, hogy távoznia kellene posztjáról. A szakember azonban úgy véli: az eddigi leváltásoknak egyértelműen politikai célja van. „Lehet, hogy néhányan nem végezték rendesen a munkájukat, de a leváltásoknak nem ez az oka. A dekoncentrált intézmények vezető posztjaira a hatalmon lévők saját embereket hoznak” – nyilatkozta Halász. Úgy véli: akiket most kineveznek és tisztségüket versenyvizsgával is megerősítik, kormányváltás esetén is nehéz lesz elmozdítani a helyükről. „Hamarosan az érettségizők és a nyolcadikosok is vizsgáznak, bonyodalmakat okozhat, ha új emberek az előkészületek ismerete nélkül kerülnek be a rendszerbe” – mondta a tanfelügyelő-helyettes az esetleges új intézményvezetők kinevezéséről.
Horváth Sz. István, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 26.
Hároméves szünet után újraindul a szakiskolai képzés
Hároméves szünet után, az ősszel kezdődő tanévtől indítja újra a szakiskolai képzést Romániában a tanügyminisztérium. Bár a szakoktatás felélesztését a legtöbb tanfelügyelőség üdvözölte, az iratkozások első szakaszának mutatói alapján az erdélyi és partiumi megyékben egyelőre vegyes érdeklődés övezi a képzések újraindítását. A tanügyi szakemberek derűlátóak: szerintük az összkép az őszi beiratkozási időszak után pozítivan alakulhat. Noha általános iskolai tanulmányokat követő szakoktatást az elmúlt évek során is szerveztek, a szaktárca 2009 óta nem hagyta jóvá a beiskolázási számot a szakmunkásképzésre.
Kipattanó ötlet. Decemberben döntöttek a szakosztályok újraindításáról
A szakoktatás időtartama egyébként hat hónaptól két évig terjedő időszakig tart a választott szakmától függően. Szakosztályokat csak olyan iskolák indíthatnak, amelyek biztosítani tudják, hogy az oktatás jelentős részét gyakorlati órák tegyék ki, ezt pedig különböző cégekkel, vállalatokkal kötött szerződések segítik elő.
Hargita és Kovászna megyében igény szerint döntik el, hogy magyar vagy román tannyelvű szakiskolai osztályokat indítanak. A magyar tannyelvű szakiskolákban is új szakosztályok alakulnak az általános iskolát elvégző diákok számára. Azok a diákok, akik magyar tannyelvű osztályban végezték a kilencedik osztályt, ugyancsak magyarul folytathatják a szakiskolát. A tanfelügyelőségtől megtudtuk, minden diáknak próbálják szavatolni, hogy anyanyelvén folytassa tanulmányait: kétnyelvű osztályokat is indítanak, amennyiben legalább öt-hat gyerek kéri, hogy a többségében magyar osztályban románul tanulhasson, vagy fordítva.
Toborzás ösztöndíjjal
Míg Háromszéken szinte minden szakiskolai hely betelt, Hargita megyében a meghirdetett helyek felére jelentkeztek a diákok. Kovászna megyében 12 szakiskolai osztály megalakítását hagyta jóvá az oktatási minisztérium, a 336 helyre már 285 diák iratkozott be. A második forduló június 25-én lezárult, de még ősszel is lehet iratkozni. Megtudtuk: túljelentkezés esetén az iskolák a partnercégekkel közösen dolgozzák ki a felvételi kritériumokat. Kovászna megyében hét szakközépiskola kötött szerződést magáncégekkel, hogy a gyakorlati oktatást megszervezzék. A hét iskolában kőműveseket, asztalosokat, hegesztőket, szakácsokat, pincéreket, autóbádogosokat, mezőgazdasági gépészeket, textilipari szakmunkásokat képeznek.
Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, Háromszéken az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A szakiskolába járó diákok az anyagi helyzetüktől és a tanulmányi eredményeiktől függetlenül havonta legkevesebb 180-200 lej ösztöndíjat kapnak, ez valószínűleg valóban ösztönzően hatott – szögezte le a főtanfelügyelő. Hozzátette, hogy az esélyegyenlőség továbbra is biztosított, hiszen a kétéves szakiskola elvégzése után a fiatalok különbözeti vizsgával beiratkozhatnak elméleti vagy szakgimnáziumba, és leérettségizhetnek. A kétéves szakiskola második évében az órák 75 százalékában gyakorlati oktatás zajlik a partnercégeknél, Keresztély Irma reméli, hogy nemcsak műhelyseprést és szemétkihordást bíznak a diákokra, bár az is a munkához tartozik.
Hargita megyében 23 szakiskolai osztályt hagyott jóvá a minisztérium 640 hellyel. Görbe Péter tanfelügyelő lapunknak elmondta, az első fordulóban, tehát májusban 293 fiatal iratkozott be, ennek alapján 11 osztály megalakulása biztos, azonban bíznak benne, hogy őszig még sokan jelentkeznek.
„Szerintem a fiatalok rájönnek, hogy 5-6-os jegyekkel nem túl biztató nekivágni az érettségi vizsgának, jobb, ha szakmát tanulnak, majd utána még mindig próbálkozhatnak az érettségivel” – fejtette ki Görbe Péter. Hargita megyében kőműveseket, ácsokat, víz- és gázszerelőket, vendéglátós szakembereket, asztalosokat, bányászokat, autóbádogosokat, fodrászokat és háztartásigép-javítókat képeznek az ősztől induló szakiskolai osztályokban.
Hiánypótló osztályok indulnak
Maros megyében egyelőre két tanintézetben – a marosvásárhelyi Avram Iancu Iskolaközpontban és a szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpontban – indulhat újra a magyar nyelvű szakoktatás. Míg a megyeszékhelyen mechanika és textil szakon indítanának képzést az ősztől, a fürdővárosban fafeldolgozónak és szakácsnak lehetne tanulni.
„Nagyon nagy szükség van ezekre a szakiskolákra, ugyanis egyrészt nem mindenki képes az érettségire, másrészt hiányoznak a szakmunkások a piacról” – nyilatkozta Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő. Az egyelőre csak kísérleti jelleggel induló osztályokba azok a kilencediket végzett diákok is iratkozhatnak, akiknek szüleik is beleegyeznek az oktatási forma megváltoztatásába. Ugyanakkor olyan helyi vállalkozók bevonására is szükség van, akik lehetőséget nyújtanak a műhelymunkák végzésére. Míg Marosvásárhelyen a nagy múltú szakiskolában nem tartanak attól, hogy a helyek betöltetlenek maradnak, Szovátán már azzal is számolnak, hogy jobb megoldás híján egy úgynevezett biprofilos képzést indítsanak, azaz szakács–fafeldolgozó szakot.
Kolozs megyében ősztől bővül a magyar nyelvű szakoktatás eddigi kínálata: Bánffyhunyadon közélelmezési szakon tanulhatnak anyanyelvükön a környékbeli magyar középiskolások – közölte kérdésünkre Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettes. Hozzáfűzte: a kolozsvári Edmond Nicolae Szakközépiskolában idén másodszor indul a magyar nyelvű kép- és szövegszerkesztési szak, illetve megmaradtak a már hagyományosnak számító szakképzések is. A kerekdombi Technofrig szakközépiskola pincér-cukrász szakon indít magyar nyelvű osztályt. Ezenkívül a kolozsvári Közlekedés Technikai Szakközépiskola szintén régóta működő autószerelő osztályába is beiratkoznak a magyar nyelvű szakoktatást igénylő Kolozs megyei középiskolások.
Szatmár megyében a következő tanévben két egész és négy, félig magyar nyelvű szakiskolai osztály indul. Fél osztályt, azaz 14 helyet hirdettek meg hús- és halfeldolgozó szakon, pék és cukrász szakon, esztergályos szakon és kőműves-vakoló szakon. Egész osztály indul 28 hellyel autószerelő szakon, valamint kárpit-, paplan- és matrackészítő szakon.
Vizsgáznak a nyolcadikosok
Tegnap kezdődött, és szerdán fejeződik be a 8. osztályt elvégző diákok számára az országos értékelő vizsga – az itt elért eredmények alapján iratkozhatnak be a diákok a gimnáziumok 9. osztályába. Első próbatételként tegnap román nyelv és irodalomból bizonyítottak a vizsgázók. Liviu Pop ügyvivő oktatási miniszter elmondta, az érettségi vizsgákhoz hasonlóan az országos értékelő vizsga során is kamerákkal szerelték fel a tantermeket, a próbákra egyébként több mint 190 ezer diák iratkozott be országos szinten.
Az ügyvivő tárcavezető elmondása szerint tegnap reggel négy vizsgaközpontban kisebb problémák voltak az internetkapcsolattal, ezt azonban sikerült idejében megoldani, így a diákok zavartalanul kezdhették meg az első próbát az ország több mint 4500 vizsgaközpontjában. Az Országos Értékelő- és Vizsgahivatal (CNEE) tíz különböző tételsort dolgozott ki a nyolcadikosok számára, a választott tételsort két órán belül kell megoldaniuk, illetve kidolgozniuk a tanulóknak.
A kiértékelő vizsga ma a kisebbségek anyanyelvi és irodalmi próbájával folytatódik, holnap pedig matematikából kell vizsgázniuk a diákoknak. Az eredményeket pénteken függesztik ki, az óvásokat ezt követően délután 6 óráig lehet benyújtani, a végső pontszámokat pedig július 2-án, hétfőn hozzák nyilvánosságra. A gimnáziumi felvételi jegyet fele-fele arányban az értékelő vizsga eredményének átlaga, illetve a középiskolai négy év átlaga alapján számolják.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2012. június 26.
Hírsaláta
AZ AUTONÓMIA ERŐSÍTI AZ ÁLLAMOT. Füzesi Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete arról próbálta meggyőzni a román közvéleményt és politikumot, hogy a magyarság autonómiatörekvése egy fikarcnyit sem gyengíti a román államot, és szeparatizmust sem jelent, mi több, a legerősebb fegyver az ilyen törekvések ellen.
Kiállt a Székelyföld területi autonómiája mellett is, és kijelentette, meggyőződése, hogy Erdély magyar népe mielőbb kiharcolja magának az autonómia valamilyen formáját, az ugyanis elfogadhatatlan állapot, hogy jogai attól függjenek, az RMDSZ bekerül-e a hatalomba vagy sem. (Ziare.com) KÉT BIZOTTSÁG VIZSGÁLJA, MÁSOLT-E PONTA. Külföldi szakértőket is bevon a Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumügy kivizsgálásába a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága és jogi kara. Az egyetem rektora ugyanakkor összehívta a felsőoktatási intézmény etikai bizottságát is, hogy megvitassa az ügyet. A Bukaresti Egyetem a két bizottság következtetései alapján intézkedik majd – áll a közleményben. Mint ismeretes, a Nature tudományos folyóirat azzal vádolta meg a román miniszterelnököt, hogy jogi doktori disszertációjának több mint a fele más szerzőktől átvett szöveg. (Hírhatár) GYANÚBAN FUNERIU ELNÖKI TANÁCSOS. A tanügyminisztérium szakbizottsága ellenőrizni kívánja Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, jelenleg államelnöki tanácsos diplomáit. Miniszterkedése idején meglehetősen nagy botrányt váltott ki, hogy nem volt hajlandó bemutatni francia érettségi bizonyítványát, és nem honosíttatta az egyetemi végzettségét igazoló diplomákat sem. De plágiummal gyanúsítanak még számos közéleti személyiséget, köztük a főügyészt, Laura Corduţa Kövesit is. (Antena 3)
ISMÉT ANDRONESCU. A „régi-új” oktatási tárcavezető, Ecaterina Andronescu váltja Liviu Popot a tanügyminisztérium élén. Az ideiglenesen kinevezett miniszter 45 napos mandátuma június végén lejár. Liviu Popot azután nevezte ki a májusban hivatalba lépő Ponta-kormány, miután bebizonyosodott, hogy a korábbi tárcavezető, Ioan Mang plagizált. Ecaterina Andronescu 2008 decembere és 2009 októbere között, a szociáldemokrata és demokrata-liberális közös kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Az ő minisztersége alatt robbant ki a hazai magánegyetemek diplomahamisítási ügye. A Spiru Haret Egyetem összes vidéki kirendeltségének bezárását Ecaterina Andronescu vetette fel. (Manna.ro/Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. június 27.
Levizsgázott a kisérettségi
Liviu Pop megbízott tanügyminiszter elutasította azon szülők és diákok kérését, akik tegnap beadványban kérték a kisérettségin lezajlott román nyelv és irodalom vizsga javítókulcsának módosítását. A hétfői megmérettetés után a nyolcadikosok kezdeti lelkesedésükben azt mondták: nagyon könnyű feladatokat kaptak, és biztosan jó jegyeket fognak elérni.
Tegnap azonban az oktatási minisztériumhoz 15 ezer személy által aláírt petíciót nyújtottak be az egyik tétel többértelműsége miatt. Marina Rădulescu, a Nyelvtudományi Intézet kutatója az esetről azt nyilatkozta: a kisérettségizőknek kiadott tételek nem voltak alkalmasak az országos felmérésre, mivel a kérdéses feladatot többféleképpen lehetett értelmezni. „Valamennyi jól felkészült diák hibázott a javítókulcs szerint és ez elfogadhatatlan” – magyarázta a nyelvész, aki szerint az volna a megoldás ebben az esetben, hogy a kérdéses feladatot ne értékeljék.
Rădulescu kifejtette: azok a gyerekek, akik negyedikes szinten gondolkodtak, megoldásként a C (alanyi mellékmondat) választ jelölték meg, viszont azok a diákok, akik a tantárgyversenyek követelményrendszerének megfelelően válaszoltak a B (állítmányi mellékmondat) lehetőséget választották. Az országos felmérő ma délelőtt matematikavizsgával zárult. Új Magyar Szó (Bukarest)